Egy játéktevékenység, és mint ilyen gond nélküli kell, hogy legyen.
Ebben a játékban a játszók egy képzeletbeli világot építenek, amelybe belemesélik valós problémáikat, helyzeteiket egy-egy szerep mögé bújva. A szerep adja meg a védelmet a játszónak. Azt a védelmet, amelyre szüksége van ahhoz, hogy képes legyen játszani. Egy másik ember bőrébe bújhat, aki máshol él, másik országban, vagy városban. Idősebb, vagy fiatalabb, máshogy hívják, mások a szüleik. A lényeg, hogy eltávolodjunk a játszó valós életadataitól. Attól még a problémát, a helyzetet, ami megoldásra vár, oda fogja hozni. Kicsit másképp, kicsit más szemszögből, de ott lesz, hogy megoldjuk, hogy feloldjuk.
Nem kell nagy dolgokra gondolni. Ez lehet csak annyi, hogy nehezen barátkozik, vagy szüleivel sokat veszekedik, vagy megélt egy kiközösítést, vagy tele van indulattal, amivel nem tud mit kezdeni. A szerepjáték mind eközben arra is alkalmat ad, hogy kicsit kívülről vizsgálja meg a problémát, az élethelyzetet. Társakra talál a játék közben, ahol kiderül, hogy másoknak is vannak hasonló problémáik. Segítenek egymásnak, tanulnak egymástól.
A játékban nem eljátszanak egy szerepet, hanem eggyé válnak az adott szereppel. Olyan ez, mint amikor a kisgyermek játszik, mondjuk egy 2-3 éves gyermek. Mondok egy példát. Legkisebb lányom nagyon szereti a kutyákat. sokszor játszotta, hogy fut a kutyával a kerítéshez, és ugat ő is, mint a kutyája. Akkor ő nem eljátszotta, hogy kutya, hanem abban a pillanatban ő is kutya volt, annak minden érzésével. Egy másik példa: amikor egy kisgyermek anyukásat játszik a babájával, akkor ő nem csak eljátsza az anyuka szerepét, hanem ő maga édesanyává válik. Biztosan magára ismer olyankor minden anya, és felismeri azokat a pillanatokat, amelyek akár szorongást is okozhattak a gyermekének. Olyankor mi édesanyák sokszor szégyenkezünk, hogy lehetett volna másképp, jobban, több türelemmel. Persze, jobban mindig lehet csinálni, de a gyermek egy csodálatos lény. Képes kijátszani magából a feszültséget. Ösztönösen tudja, melyik szerep mögé kell bújnia. Csak hagyni kell játszani :)
Dani-Ördög Dalma